Az csontritkulás következtében a csigolyákon, csuklón és a csípőtájékon következik be leggyakrabban a csonttörés.
A különböző csontok kérgi és szivacsos állományának mennyisége és aránya eltérő.
A gerincet alkotó csigolyatestek és a hosszú csöves csontok végrészei főleg szivacsos állományt tartalmaznak.
Mivel a csontvesztés a szivacsos állomány területén a leggyorsabb, a csontritkulás (osteoporosis) következtében a csigolyákon, csuklón és a csípőtájékon következik be leggyakrabban a csonttörés.
Gerinc:
A csigolyatest már enyhe mértékű terhelés, mint pl. köhögés, vagy nem túl nehéz súly emelése következtében is összeroppanhat. Következménye átmeneti erős háti, vagy deréktájéki fájdalom, a testmagasság csökkenése, mozgáskorlátozottság, nehézlégzés, egyes esetekben vizelet, vagy székletürítési zavar, ritkán alsóvégtag bénulás lehet.
Csukló:
A csuklótörés többnyire azért keletkezik, mert az eleső ember kinyújtott karral igyekszik kivédeni a nagyobb bajt. A csonttörés fájdalmas és 4-6 hetes rögzítést tesz szükségessé.
A csukló végleges alakváltozása is elképzelhető.
Csípő:
Csípőtájéki törés a csontritkulás legsúlyosabb szövődménye. Többnyire elesés következménye, de előrehaladott esetben a legenyhébb ütés hatására bekövetkezhet.
A csípőtájéki törést szenvedett betegek kórházi kezelésre, műtétre szorulnak, és főként idős korban végleges mozgáskorlátozottság, sőt halálozás is bekövetkezhet.
Természetes alapanyagból készült termékek az egészséges csontokért: http://www.vitafree.hu/mconet/product.php?catid=6
Csontritkulás témakörben további írásokat talál a http://www.csontritkulas.com oldalon
